Jelenlegi

2017. november 11-én, szombaton délután átadó ünnepség keretében megnyílt az új Cserépfalvi Emlékszoba Cserépfalun. Cserépfalvi Imre 1900-ban született a faluban, aminek tiszteletére 18 évesen felvette annak nevét. A fiatalember már egri gimnáziumi évei alatt erősen érdeklődni kezdett a könyvek iránt, a döntő hatást azonban 1923 és 1927 közötti párizsi tartózkodása alatt érte, ahol - a mai napig is látható - Szajna-parti könyvárusok megigézték. Másik életre szóló élménye is Párizshoz kötődik: itt ismerte meg József Attilát, akinek egész életében elkötelezett barátja, támogatója lett. Cserépfalvi később úgy nyilatkozott: lehet, hogy ha nem találkozik József Attilával, nem lett volna könyvkiadó.

  Hazajőve könyvkereskedést nyit a budapesti Váci utcában, s ő lesz a francia könyvek megbízott terjesztője is. A Párizs-Budapest repülőjárat szerencsés módon ekkorra eső beindulása tette lehetővé, hogy a párizsi napilapok délután már kaphatóak nála. A kereskedés hamarosan találkozóhely is lett, Cserépfalvi pedig beindította a kiadóját. 1931-től az 1950-es államosításig jóval több, mint 400 címet adott ki. Köztük József Attila legendás Nagyon fáj című kötetét (az utolsót a költő életében), Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Karinthy Frigyes, a kortárs francia szerzők között André Malraux, André Gide, Louis Aragon és mások műveit. Ugyanakkor elszánt kiadója volt a falukutató, új szociográfiai irodalomnak, Szabó Zoltán (A tardi helyzet, Cifra nyomorúság), Kovács Imre (A néma forradalom, A kivándorlás stb.) műveinek, és egyik első kiadója a vidék nyomorúságát feltáró kortárs szociofotónak (Kálmán Kata képei Tiborc címmel jelentek meg a Cserépfalvinál), valamint fontos történeti, kultúrtörténeti munkákat jelentetett meg.

  1991-ben történt halála után „Imre bácsi” 1992-ben már emléktáblát kapott Cserépfalun, Kósik István polgármester pedig 1998-ban  – Tokaji Nagy Erzsébet kurátori segítségével  – megalapította az első Cserépfalvi –emlékszobát. 2000-ben a Közösségi Ház előtt pedig Pauer Gyula Cserépfalvi-szobrát állították fel, Cserépfalvi Katalin, Pomogáts Béla az Írószövetség akkori elnöke, Boros Géza és mások részvételével. Az ünnepi műsort akkor Hobo adta.

  A Közösségi Ház felújítása és átalakítása miatt bezárt az emlékszoba. Az új Cserépfalvi Emlékszoba helyét most ugyanabban az épületben, de jobb helyen, a helyi könyvtárral egybenyíló helységben jelölte ki az önkormányzat. Az ide megalkotott állandó kiállítás Cserépfalu és Cserépfalvi viszonyát, Cserépfalvi Imre személyes életét, továbbá a magyar irodalmat merészen formáló kiadói munkásságát mutatja be, amelynek anyagát Tokaji Nagy Erzsébet Cserépfalvi- és Szabó Zoltán-kutató, Boros Géza művészettörténész (maga is cserépfalui születésű) és Szkárosi Endre költő, irodalomtörténész állították össze Rónai Zsuzsanna és Tóth Péter szervezési, illetve informatikai segítségével. A kiállítás tervezői az egri Eszterházy Károly Egyetem Média és Design Tanszékének fiatal oktatói, Juhász Éva és Zeman Zoltán. Az installációban Pelyhe Tibor dekoratőr-mester működött közre. A kiállítás készítői sok segítséget kaptak Gál Gáspár cserépfalui asztalostól, az egri Garamond-nyomdától – és természetesen Cserépfalu önkormányzatától, így Csendes Péter polgármestertől is. A kiállítás megvalósítását a Társulás Cserépfalu Jövőjéért egyesület koordinálta.

  Az Emlékszoba létrehozóinak elképzelése nyomán az egyik fal – évente változóan – a Cserépfalvi Kiadó egy-egy szerzőjét, témakörét jeleníti majd meg. A nyitó alkalommal ez a szerző nem is lehetett más, mint Szabó Zoltán, aki első emlékezetes szociográfiai munkáját a szomszédos Tardon készítette. Így a mostani kiállításon az ő emlékezete is megjelenik, nem csupán a már említett munkái, hanem a nyugati emigrációban végzett, kiemelkedő értékű tevékenysége is.

  A kiállítás létrejöttét Balog Zoltán miniszter és a Nemzeti Kulturális Alap, valamint Cserépfalu Önkormányzata támogatta, segítséget nyújtott hozzá a Petőfi Irodalmi Múzeum, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Miskolc), a Magyar Írószövetség és a Szépírók Társasága.

  A nyitóeseményen felszólalt Dr. Prokai Margit, a Megyei Könyvtár igazgatója, Tokaji Nagy Erzsébet kurátor, Csendes Péter polgármester, Benson Attila kulturális munkatárs pedig felolvasta Balog Zoltán miniszter üdvözlő levelét. Cserépfalvi Imre lányának, Cserépfalvi Katalinnak a köszöntő üzenetét pedig Szkárosi Endre tolmácsolta.

  Az ünnepi műsort a Kaláka együttes szolgáltatta, melynek keretében Arany János, József Attila és Kányádi Sándor verseit „zenélték el”.   A halaszthatatlan orvosi vizsgálat miatt távol maradó Galkó Balázst Szkárosi Endre helyettesítette, József Attila és Radnóti Miklós néhány versének elszavalásával, illetve A táj sorsa című részlet felolvasásával Szabó Zoltán Cifra nyomorúság című könyvéből.

  Az ünnepséget szívélyes fogadás zárta az önkormányzat részéről, kiváló borokkal és harapnivalókkal.

  A Cserépfalvi Emlékszoba a könyvtár nyitvatartási idejében ingyenesen látogatható.